Egyre várlak. Harmatos a gyep,
nagy fák is várnak büszke terebéllyel.
Rideg vagyok és reszketek néha,
egyedül vagyok olyan borzongós éjjel.
Ha eljönnél, elsimulna köröttünk a rét
és csend volna, nagy csend,
de hallanánk titokzatos zenét,
a szívünk muzsikálna ajkainkon
és beleolvadnánk lassan, pirosan,
illatos oltáron égve
a végtelenségbe. |
Più e più t'attendo. Fresca è l'erba di rugiada,
pure alberi attendono grandi dalla chioma fiera.
Tutto d'un pezzo sono e trepido talora,
solo, in siffatta notte da brividi donare.
Se venissi, il prato intorno a noi si ravvierebbe
e silenzio, gran silenzio vi sarebbe,
ma misterioso un melos noi s'udrebbe,
sulle labbra musica il nostro cuore suonerebbe
e rutilando fonderemmo, lentamente,
vampe levando su d'un'ara aulente
per l'immenso.
|