Rózsa, rózsa, sárga rózsa,
nap szinének hordozója,
úgy virulsz a pustán folyvást,
mint sóhajok közt mosolygás.
Sóhajokból kél a szél is,
mely letép s kórók közé visz,
egyszál rózsa ennyi szélben
addig sem marad egészben,
szél a szirmod szerteszória
rózsa, rózsa, sárga rózsa.
(1969) |
Rosa, rosa, gialla rosa,
del sole avente i colori radiosa,
sì nella puszta sai ancora sbocciare
qual tra sospiri un sorriso può fare.
Vento anche dai sospiri s'innalza,
t'afferra appieno ed ai cardi ti sbalza,
di rosa esposta a tal vento severo
nulla alla fine più resta d'intero,
vento dispersi i tuoi petali posa
rosa, rosa, gialla rosa.
|
